A kritikám mivel mással is kezdhetném, mint azzal, hogy kiemelem azt, hogy mekorra meglepetést is okoztak az írónők nekem és ezt most nem csak a történetre magára értem- ami maga is tartogatott jó néhány meglepit- hanem arra a módra, hogy azt megírták. Az interjúmból kiderült, hogy egy kezdő és egy tapasztaltabb, több könyves írónő kollaborációjával akadt dolgom és őszinte leszek arra számítottam, hogy ez a történeten magán is ki fog ütközni és az fog történni, mint oly sok kollaborációs írásnál már, hogy az egyik fél húzza fel a másikat, az egyik erősebb lesz, míg a másik gyengébb, de ezt itt nem történt meg. Olyan egyensúlyba volt a két szerző, hogyha nem készítettem volna interjút és nem tudtam volna azt, hogy Dóra első könyves szerző, soha meg nem mondtam volna, hogy mégis az, ha csak pusztán könyvre hagyatkozok. Élvezet volt látni, hogy mennyire kiegészítik egymást és hogy klisés fogalmazva ugyan, de megvolt közöttük a kémia. Ha nem olvastam volna, hogy éppen melyikük történetét olvasom, dunsztom nem lett volna, hogy melyik kicsodához tartozik. Felvették egymás stílusát és ezáltal pedig létrehoztak egy megszakítások nélküli, folyamatosan hömpölygő narrációt.
A világ építés sem hagy semmi kivetnivalót maga után. Részletes volt, még annak ellenére is, hogy ez főként gyermekeknek készült mesekönyv. Személy szerint szívesen olvasnék ebből egy felnőtt verziót is, ahol mondjuk nem mindenki ilyen kis cuki. :D A térkép gyönyörűen el volt készítve, akárcsak a többi illusztráció a könyvbe, amelyeket egy élmény volt nézegetni. De ha nem lett volna benne ama bizonyos térkép, akkor is sikerült volna könnyen eligazodni a világba, ugyanis az írónők gondosan bemutattak minden helyet, hogy hol található. Szóval világépítés szempontjából a könyv mindenféleképpen hozta a felé tanusított elvárásaimat, sőt fölül is teljesített! :D
A leírások szerintem csodaszépek voltak és a képekkel kiegészítve remek képet kaptunk mind a mítikus lények kinézetéről, mind a főszereplőről és a mellékszereplőkről egyaránt. Egy percig sem volt hiányérzetem azzal kapcsolatba, hogy valaki nem volt rendesen bemutatva. A sztereotíp ábárzolástól ugyan nem tértek el, de mivel mégis egy mesekönyvről beszélünk így ez sem volt zavaró számomra( pedig én aztán megrögzött klisé utáló vagyok :D).
Tetszett nagyon, hogy a könyv annak ellenére is megőrizte a linearitását, hogy több, kisebb-nagyobb meséből tevődött össze. Ezen történeteket pedig volt ami, pontosabban aki összefűzze, ami nem más, mint Lillen. Annak ellenére is tapasztaltam jellemfejlődést a parány tünde lánynál, hogy mindegyik mese egy különálló történetet mesélt el. És ez igazán különleges élményt nyújtott számomra, hiszen ilyennel ezelőtt még nem találkoztam.
Lillen karaktere nem volt túl komplikálva, sem túlzottan elmélyítve, ami szintén nem jelent nagy negatívumot, annak fényében, hogy kik is a célközönség. Aranyos volt, kissé butácska, de képtelen volt az ember utálni, éppen a gyermeki ártatlansága miatt. Kissé emlékeztett a kiskori énemre, főleg a kiváncsiság tekintetében. :D
Összegezve egy aranyos kis történet volt( mint fent jó párszor említettem :D), cuki karakterekkel, meséhez képest szenzációs világépítéssel és csodás rajzokkal. Egy élmény volt olvasni, így felnőtt fejjel is és őszinte leszek, már várom mikor lesz folytatása! :D Ezek fényében pedig, nem hiszem, hogy sok embert meglepne, ha azt mondanám, hogy ez a könyv nekem 5/5-ös olvasás volt. :D
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok a kritikám, remélem, hogy tetszett nektek! Ha kíváncsiak lennétek a Molyos értékelésemre azt itt megtalálhatjátok! Amennyiben pedig nem szeretnétek lemaradni a legújabb kritikákról, akkor kövessétek be a Facebook oldalam itt és vagy az Instagarm oldalam itt. Véleményetek várom a komment szekcióba és vagy a kis csevegőbe! Legyen egy csodaszép napotok, sziasztok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése