Sziasztok! Ha szombat, akkor interjú nap! A mai napon a csodás, tehetséges Mosonyi Mara lesz a vendégem, aki többek között arra a kérdésre is választ adott, hogy hogyan született meg írói álneve, vagy éppen ha bárki lenne a világon kit választana. Fogadjátok sok szeretettel! Ha pedig nem olvastátok volna az írónő csodás könyvéről készült kritikám, azt itt megtehetitek!
1. Mióta foglalkozol írással?Ha jól emlékszem az első „romantikus krimimet” talán második osztályos koromban kezdtem el
írni, grafittal, vonalas füzetbe. Sosem fejeztem be, ahogyan az azt követő jópárat sem.
2. Minek a hatására vágtál bele az Olmec című regényed megírásába?
Azt gondoltam, most vagy soha. Olyan élethelyzetbe kerültem, hogy volt lehetőségem írni. A
karakterek pedig már jó ideje dörömböltek a fejemben.
3. Hogyan sikerült a könyved kiadatnod? A kiadó először rábólintott, vagy muszáj volt
házalnod?
Több mint egy éves folyamat volt megtalálni a kiadómat. Azt tanácsolom mindenkinek: Ne
adjátok fel!
4. Miért döntöttél amellett, hogy a könyved csak e-book formában jelenjen meg?
Közvetlenül a kiadóm honlapjáról papírkönyv formában is rendelhető, de mondjuk a Libri
oldaláról valóban csak e-könyv formában.
5. Mi alapján nevezted el a karaktereket és ruháztad fel őket tulajdonságokkal? Kiről mintáztad őket?
A regényemben több főszereplő is van, mind erős karakter ezért is van annyi feszültség. Nem
feketék, nem fehérek, nincs „jó” és „gonosz”, olyanok, mint mi. Nincsenek idealizálva, vagy
démonizálva, így könnyebb velük azonosulni.
Két szereplő gyerekkorába is bepillantást nyerhet az olvasó, egy villanás erejéig. Egy erős jelent
mutatja be, honnan is ered az eltéphetetlen kötelék, a szinte testvéri viszony, Nora és Andrés között.
Akik eredetileg Nóra, és András… Hogy kerülnek egy mexikóvárosi árvaházba? Erre is választ ad a
könyv. Nórának/Norának nemzetközi nevet kerestem, amit a magyar származású lány Mexikóban is
tud használni. A bátyjánál nem volt tudatos választás a név. Ez ugrott be.
Ott van Milena, akit előbb egy drogbáró elkényeztetett lányaként, majd pár év elteltével, egy másik
drogbáró boldogtalan feleségeként láthatunk viszont. Ő is komplex karakter, talán nem csak egy
felszínes, unatkozó milliomosfeleség… Ezt a nevet kb. 10 évvel ezelőtt hallottam először és utoljára,
de nagyon megfogott. Tudtam, egyszer még valamit kezdek vele.
Jake Carlton, a jóképű, megnyerő, tehetséges, jó családból származó CIA ügynök, aki mégis majdnem
derékba törte a karrierjét, egy ostoba hiba miatt. Megszállottan keresi Olmecet, mert bizonyítani
akar. Mivel előkelő családból származik, ezért egy komoly angol vezetéknevet kerestem, bár a könyv
feléig nem így hívták, de aztán egy skóciai kiránduláson meghallottam: Carlton. És onnantól nem is
lehetett volna más :D.
George Carlton, a tökéletes katona. Jake, bátyja, aki öccsével ellentétben még sosem hibázott, vagy
mégis? Neki komolyabb keresztnevet kerestem, mert ez illik a karakteréhez, a komoly katona, akit
szinte senki sem tud kihozni a sodrából. Szinte…
Patrick O’Connor, aki kicsit titokzatos, kicsit félelmetes… Itt is, ott is felbukkan, mintha mindenbe
belelátna, mindennek tudója lenne. Őt eredetileg nem így hívták, szinte végig, az összes
munkafolyamat alatt Patrick Henderson volt. Az utolsó pillanatban változtattam, mert Nora és
Andrés vezetékneve Herrero, s gyakran csak így emlegetik őket. Nem szerettem volna két azonos
betűvel kezdődő nevet. Henderson, Herrero. Talán az olvasót is megzavarta volna.
És itt van ő. OLMEC. Akiről az egész könyv a címét kapta. A titokzatos drogbáró, aki a háttérből
mozgatja a szálakat, akit mindenki meg akar találni, és aki talán nem is létezik. A név jelentése „Az
olmék”. Csak így utalnak a rejtőzködő kartellfőnökre, aki az olmék indiánok egyenesági
leszármazottjának vallja magát.
6. Miért választottad Latin-Amerikát a történeted helyszínévé? Mi szolgáltatott inspirációt a
részletes helyszínt leíró részekhez?
Mindenképpen veszélyes, izgalmas, egzotikus helyszínt szerettem volna. Latin-Amerika az, ez nem
vitás. Gyönyörű tengerpartok, óriási metropoliszok, exklúzív szórakozóhelyek, ugyanakkor nyomor,
bűnözés, korrupció.
7. Hogyan írsz? Van valami bevett szokásod? Gyerekek mellett hogyan sikerül megold az írást?
Szoktak zavarni írás közben?
Nekem átszellemülés kell, teljes magány, esetenként zene. Így jobbára futás közben jönnek az
ötletek, vagy éjjel. A yachtos jelenet teljes egészében egy álmatlan éjszakán fogalmazódott meg a
fejemben, a párbeszédekkel együtt. Ilyenkor ezt nem felejtem el. Másnap „csak” be kellett gépelnem.
A kanapén ültem a gyerekeimmel, akik épp az esti mesét nézték, még arra is emlékszem, hogy a
Simmer és Shine ment… Imádkoztam magamban, hogy elkészüljön a fejezet a mese vége előtt.
Többen mondták, hogy ez lett a könyv egyik legizgalmasabb jelenete. Ez persze egyedi eset volt,
törekedtem nyugodt körülmények között írni, de ez nem mindig egyszerű…
8. Mennyi idő alatt írtad meg az Olmec-et? Mennyi időt vettek fel a háttér munkálatok?
Nagyon alapos háttérmunkákat végeztem. Volt egy kinti kapcsolatom is. Ő egy magyar származású,
mexikói állampolgár, aki egy emberi jogokért küzdő szervezetnél dolgozik. Sokat olvastam amerikai
híroldalakat a mexikói drogháborúról, felmentem kinti ingatlanirodák honlapjára, hogy lássam,
hogyan is élnek a leggazdagabbak. Úti beszámolókat olvastam olyan újságíróktól akik a világ
legveszélyesebb városaiba merészkedtek (pl.: Ciudad Juarez). Kutakodtam a valaha nagyon felkapott
Acapulcoról is, melynek nevéhez még mindig óriási galmúr tapad. (Próbáltam megérteni, hogy miért
járnak még mindig tömegével ide a fiatalok szórakozni, annak ellenére, hogy több alkalommal is
lőttek le itt gyanútlan túristákat, a városban gyakorlatilag folyamatosak a villongások.)
Körülbelül két hónapig tartottak a háttér munkálatok, maga a könyv megírása pedig öt hónapot vett
igénybe. Sokan ezt kevesellik, de a karakterek, a fő cselekményszál, és bizonyos párbeszédek már
évek óta a fejemben voltak.
9. Mennyire volt nehéz elengedni a karaktereidet és dolgozni együtt újakkal? (gondolom érkezik majd egy új Mosonyi Mara regény :D)
Érdekes kérdés. Amíg készül a könyv, a szereplőkkel kelsz és fekszel, közel kerülsz hozzájuk, és ha
katarzist akarsz okozni az olvasónak, neked is át kell azt élned írás közben. Tehát velük félsz, aggódsz,
szeretsz, nevetsz és gyűlölsz. Ennek ellenére nem nehéz őket elengedni. Ahogy „kiírod” magadból a
történetet, úgy kerülnek helyre a dolgok. És igen. Tervezek még könyveket, hasonlóan karakteres,
izgalmas szereplőkkel.
10. Miért döntöttél ez az írói álnév mellett? Van valami története, vagy csak úgy jött ez neked?
Mindenképpen szerettem volna írói álnevet, hogy jobban el tudjam különíteni a könyvvel kapcsolatos
dolgokat a privát életemtől. Ragaszkodtam a magyar névhez, és szerettem volna, ha van is hozzá kötődésem, így sorra vettem a családom nőtagjainak leánykori neveit, egészen az ükanyámig. Így lett
a Mosonyi. Egy M betűs keresztnevet kerestem mellé, ami viszonylag ritka… Megszületett Mosonyi
Mara.
11. Tervezel folytatást az Olmec-nek vagy szeretnél egy teljesen új regénybe belevágni? Vannak
ilyen irányú terveid? (ha már az előző kérdésbe belekérdeztem ebbe, akkor jöhet a konkretizálás is :D)
Az Olmec kerek egész, minden titokra fény derül, nem feltétlenül igényelné a folytatást. Ennek
ellenére a rajongók szívesen olvasnának még a szereplőkről. Ennek igazán örülök. Tervezek egy
regényt, ami nem konkrét folytatás, de felbukkannak benne a már jól ismert karakterek.
Ezen felül egy teljesen új témába is szeretnék belevágni…
12. Ki a példaképed? Ki inspirált az írásra?
Sokan. Talán Ken Follett. Őt nagyon kedvelem.
13. Ha szoktál olvasni, leginkább milyen műfajban szoktál? Ki a kedvenc íród? Mi az a könyv, amit akármikor újra elolvasnál?
A horroron kívül mindenre nyitott vagyok. A fantasy talán kevésbé érdekel most, de tiniként olvastam bőven abból a műfajból is.
14. Milyen kapcsolatot ápolsz az olvasóiddal?
Szívesen beszélgetek velük, első kérdésem többnyire, a „Ki a kedvenc/leggyűlöltebb karaktered?”.
Hihetetlen, de mindenki mást mond. :D Az olvasóim a legszélesebb körből kerülnek ki, a tinilányoktól,
a hatvanéves kamionsofőrig. :D Nyilván mindenkit más szál ragad meg, mindenki más karakterrel tud azonosulni.
15. Mit szeretnél üzenni az olvasóidnak a könyved által?
Legfontosabb számomra, hogy a történetemmel érzelmeket váltsak ki. Ehhez elengedhetetlenek a jó
karakterek, akiket lehet szeretni, gyűlölni, akiknek lehet drukkolni, vagy éppen a bukásukat várni.
Akiket meg lehet gyászolni, ha meghalnak, és akikkel együtt lehet örülni ha győzedelmeskednek. Ezen
felül bőven feszeget a könyv társadalmi, etikai kérdéseket is, amiken az arra érzékeny olvasó
elgondolkodhat.
16. Mit szóltak a barátaid és a családod ahhoz, hogy írsz?
Egy maroknyi ember tudta, hogy vannak ilyen ambícióim, de a legtöbben meglepődtek, amikor
megjelent az Olmec.
17. Milyen gyakran kapsz olvasói visszajelzéseket, esetleg kritikákat bloggerektől? Ezek többnyire milyenek?
Szerencsére az olvasóim szorgalmasan írják a véleményeket a közösségi oldalamra. Többnyire
pozitívak, bár fogalmaztak meg kritikát is a könyvvel szemben. Ami nagy öröm számomra, hogy a
történet felépítését, a karaktereket, párbeszédeket, leírásokat, és a történet ívét nem érte még
negatív kritika.
Az egyik blogger, aki tavaly olvasta a könyvemet, év végén az év legjobb 19 olvasmánya közé sorolta az Olmecet. Ilyenkor nagyon boldog vagyok.
18. Hogyan látod magad tíz év múlva?
Tini lányok anyukájaként, aki már legalább négy könyvet kiadott. Szívesen írnék cikkeket,
kacérkodom a blogolással, és a rendezvényszervezéssel is. Szeretnék sokat utazni, eljutni a könyveim
helyszíneire.
19. Mit üzennél a kezdő íróknak, akik még csak most szeretnének belevágni az írásba?
Akkor csinálják, ha igazán feltölti őket az írás. Ez egy szerelem. Amikor pedig elkészült a könyv, jöhet
az igazi munka. Kiadót keresni, menedzselni a kész terméket, illetve magukat, könyvbemutatót
szervezni, bloggereket találni, könyves eseményeken részt venni… És kezdeni a második könyvet…
Aztán a harmadikat…
20. Ha akárki bőrébe bújhatnál a világon, ki lenne az?
Kipróbálnám, milyen élete lehet Megan Markle-nek ;)
+1 Mi lenne a három kívánságod, ha kifognád az aranyhalat?
Erre a kérdésre 15 évvel ezelőtt nyilván izgalmasabb választ adtam volna, mint most...;) Ma csak ennyi telik tőlem: egészség, lehetőség az írásra, utazás.
Azt gondoltam, most vagy soha. Olyan élethelyzetbe kerültem, hogy volt lehetőségem írni. A
karakterek pedig már jó ideje dörömböltek a fejemben.
3. Hogyan sikerült a könyved kiadatnod? A kiadó először rábólintott, vagy muszáj volt
házalnod?
Több mint egy éves folyamat volt megtalálni a kiadómat. Azt tanácsolom mindenkinek: Ne
adjátok fel!
4. Miért döntöttél amellett, hogy a könyved csak e-book formában jelenjen meg?
Közvetlenül a kiadóm honlapjáról papírkönyv formában is rendelhető, de mondjuk a Libri
oldaláról valóban csak e-könyv formában.
5. Mi alapján nevezted el a karaktereket és ruháztad fel őket tulajdonságokkal? Kiről mintáztad őket?
A regényemben több főszereplő is van, mind erős karakter ezért is van annyi feszültség. Nem
feketék, nem fehérek, nincs „jó” és „gonosz”, olyanok, mint mi. Nincsenek idealizálva, vagy
démonizálva, így könnyebb velük azonosulni.
Két szereplő gyerekkorába is bepillantást nyerhet az olvasó, egy villanás erejéig. Egy erős jelent
mutatja be, honnan is ered az eltéphetetlen kötelék, a szinte testvéri viszony, Nora és Andrés között.
Akik eredetileg Nóra, és András… Hogy kerülnek egy mexikóvárosi árvaházba? Erre is választ ad a
könyv. Nórának/Norának nemzetközi nevet kerestem, amit a magyar származású lány Mexikóban is
tud használni. A bátyjánál nem volt tudatos választás a név. Ez ugrott be.
Ott van Milena, akit előbb egy drogbáró elkényeztetett lányaként, majd pár év elteltével, egy másik
drogbáró boldogtalan feleségeként láthatunk viszont. Ő is komplex karakter, talán nem csak egy
felszínes, unatkozó milliomosfeleség… Ezt a nevet kb. 10 évvel ezelőtt hallottam először és utoljára,
de nagyon megfogott. Tudtam, egyszer még valamit kezdek vele.
Jake Carlton, a jóképű, megnyerő, tehetséges, jó családból származó CIA ügynök, aki mégis majdnem
derékba törte a karrierjét, egy ostoba hiba miatt. Megszállottan keresi Olmecet, mert bizonyítani
akar. Mivel előkelő családból származik, ezért egy komoly angol vezetéknevet kerestem, bár a könyv
feléig nem így hívták, de aztán egy skóciai kiránduláson meghallottam: Carlton. És onnantól nem is
lehetett volna más :D.
George Carlton, a tökéletes katona. Jake, bátyja, aki öccsével ellentétben még sosem hibázott, vagy
mégis? Neki komolyabb keresztnevet kerestem, mert ez illik a karakteréhez, a komoly katona, akit
szinte senki sem tud kihozni a sodrából. Szinte…
Patrick O’Connor, aki kicsit titokzatos, kicsit félelmetes… Itt is, ott is felbukkan, mintha mindenbe
belelátna, mindennek tudója lenne. Őt eredetileg nem így hívták, szinte végig, az összes
munkafolyamat alatt Patrick Henderson volt. Az utolsó pillanatban változtattam, mert Nora és
Andrés vezetékneve Herrero, s gyakran csak így emlegetik őket. Nem szerettem volna két azonos
betűvel kezdődő nevet. Henderson, Herrero. Talán az olvasót is megzavarta volna.
És itt van ő. OLMEC. Akiről az egész könyv a címét kapta. A titokzatos drogbáró, aki a háttérből
mozgatja a szálakat, akit mindenki meg akar találni, és aki talán nem is létezik. A név jelentése „Az
olmék”. Csak így utalnak a rejtőzködő kartellfőnökre, aki az olmék indiánok egyenesági
leszármazottjának vallja magát.
6. Miért választottad Latin-Amerikát a történeted helyszínévé? Mi szolgáltatott inspirációt a
részletes helyszínt leíró részekhez?
Mindenképpen veszélyes, izgalmas, egzotikus helyszínt szerettem volna. Latin-Amerika az, ez nem
vitás. Gyönyörű tengerpartok, óriási metropoliszok, exklúzív szórakozóhelyek, ugyanakkor nyomor,
bűnözés, korrupció.
7. Hogyan írsz? Van valami bevett szokásod? Gyerekek mellett hogyan sikerül megold az írást?
Szoktak zavarni írás közben?
Nekem átszellemülés kell, teljes magány, esetenként zene. Így jobbára futás közben jönnek az
fejemben, a párbeszédekkel együtt. Ilyenkor ezt nem felejtem el. Másnap „csak” be kellett gépelnem.
A kanapén ültem a gyerekeimmel, akik épp az esti mesét nézték, még arra is emlékszem, hogy a
Simmer és Shine ment… Imádkoztam magamban, hogy elkészüljön a fejezet a mese vége előtt.
Többen mondták, hogy ez lett a könyv egyik legizgalmasabb jelenete. Ez persze egyedi eset volt,
törekedtem nyugodt körülmények között írni, de ez nem mindig egyszerű…
8. Mennyi idő alatt írtad meg az Olmec-et? Mennyi időt vettek fel a háttér munkálatok?
Nagyon alapos háttérmunkákat végeztem. Volt egy kinti kapcsolatom is. Ő egy magyar származású,
mexikói állampolgár, aki egy emberi jogokért küzdő szervezetnél dolgozik. Sokat olvastam amerikai
híroldalakat a mexikói drogháborúról, felmentem kinti ingatlanirodák honlapjára, hogy lássam,
hogyan is élnek a leggazdagabbak. Úti beszámolókat olvastam olyan újságíróktól akik a világ
legveszélyesebb városaiba merészkedtek (pl.: Ciudad Juarez). Kutakodtam a valaha nagyon felkapott
Acapulcoról is, melynek nevéhez még mindig óriási galmúr tapad. (Próbáltam megérteni, hogy miért
járnak még mindig tömegével ide a fiatalok szórakozni, annak ellenére, hogy több alkalommal is
lőttek le itt gyanútlan túristákat, a városban gyakorlatilag folyamatosak a villongások.)
Körülbelül két hónapig tartottak a háttér munkálatok, maga a könyv megírása pedig öt hónapot vett
igénybe. Sokan ezt kevesellik, de a karakterek, a fő cselekményszál, és bizonyos párbeszédek már
évek óta a fejemben voltak.
9. Mennyire volt nehéz elengedni a karaktereidet és dolgozni együtt újakkal? (gondolom érkezik majd egy új Mosonyi Mara regény :D)
Érdekes kérdés. Amíg készül a könyv, a szereplőkkel kelsz és fekszel, közel kerülsz hozzájuk, és ha
katarzist akarsz okozni az olvasónak, neked is át kell azt élned írás közben. Tehát velük félsz, aggódsz,
szeretsz, nevetsz és gyűlölsz. Ennek ellenére nem nehéz őket elengedni. Ahogy „kiírod” magadból a
történetet, úgy kerülnek helyre a dolgok. És igen. Tervezek még könyveket, hasonlóan karakteres,
izgalmas szereplőkkel.
10. Miért döntöttél ez az írói álnév mellett? Van valami története, vagy csak úgy jött ez neked?
Mindenképpen szerettem volna írói álnevet, hogy jobban el tudjam különíteni a könyvvel kapcsolatos
dolgokat a privát életemtől. Ragaszkodtam a magyar névhez, és szerettem volna, ha van is hozzá kötődésem, így sorra vettem a családom nőtagjainak leánykori neveit, egészen az ükanyámig. Így lett
a Mosonyi. Egy M betűs keresztnevet kerestem mellé, ami viszonylag ritka… Megszületett Mosonyi
Mara.
11. Tervezel folytatást az Olmec-nek vagy szeretnél egy teljesen új regénybe belevágni? Vannak
ilyen irányú terveid? (ha már az előző kérdésbe belekérdeztem ebbe, akkor jöhet a konkretizálás is :D)
Az Olmec kerek egész, minden titokra fény derül, nem feltétlenül igényelné a folytatást. Ennek
ellenére a rajongók szívesen olvasnának még a szereplőkről. Ennek igazán örülök. Tervezek egy
regényt, ami nem konkrét folytatás, de felbukkannak benne a már jól ismert karakterek.
Ezen felül egy teljesen új témába is szeretnék belevágni…
12. Ki a példaképed? Ki inspirált az írásra?
Sokan. Talán Ken Follett. Őt nagyon kedvelem.
13. Ha szoktál olvasni, leginkább milyen műfajban szoktál? Ki a kedvenc íród? Mi az a könyv, amit akármikor újra elolvasnál?
A horroron kívül mindenre nyitott vagyok. A fantasy talán kevésbé érdekel most, de tiniként olvastam bőven abból a műfajból is.
14. Milyen kapcsolatot ápolsz az olvasóiddal?
Szívesen beszélgetek velük, első kérdésem többnyire, a „Ki a kedvenc/leggyűlöltebb karaktered?”.
Hihetetlen, de mindenki mást mond. :D Az olvasóim a legszélesebb körből kerülnek ki, a tinilányoktól,
a hatvanéves kamionsofőrig. :D Nyilván mindenkit más szál ragad meg, mindenki más karakterrel tud azonosulni.
15. Mit szeretnél üzenni az olvasóidnak a könyved által?
Legfontosabb számomra, hogy a történetemmel érzelmeket váltsak ki. Ehhez elengedhetetlenek a jó
karakterek, akiket lehet szeretni, gyűlölni, akiknek lehet drukkolni, vagy éppen a bukásukat várni.
Akiket meg lehet gyászolni, ha meghalnak, és akikkel együtt lehet örülni ha győzedelmeskednek. Ezen
felül bőven feszeget a könyv társadalmi, etikai kérdéseket is, amiken az arra érzékeny olvasó
elgondolkodhat.
16. Mit szóltak a barátaid és a családod ahhoz, hogy írsz?
Egy maroknyi ember tudta, hogy vannak ilyen ambícióim, de a legtöbben meglepődtek, amikor
megjelent az Olmec.
17. Milyen gyakran kapsz olvasói visszajelzéseket, esetleg kritikákat bloggerektől? Ezek többnyire milyenek?
Szerencsére az olvasóim szorgalmasan írják a véleményeket a közösségi oldalamra. Többnyire
pozitívak, bár fogalmaztak meg kritikát is a könyvvel szemben. Ami nagy öröm számomra, hogy a
történet felépítését, a karaktereket, párbeszédeket, leírásokat, és a történet ívét nem érte még
negatív kritika.
Az egyik blogger, aki tavaly olvasta a könyvemet, év végén az év legjobb 19 olvasmánya közé sorolta az Olmecet. Ilyenkor nagyon boldog vagyok.
18. Hogyan látod magad tíz év múlva?
Tini lányok anyukájaként, aki már legalább négy könyvet kiadott. Szívesen írnék cikkeket,
kacérkodom a blogolással, és a rendezvényszervezéssel is. Szeretnék sokat utazni, eljutni a könyveim
helyszíneire.
19. Mit üzennél a kezdő íróknak, akik még csak most szeretnének belevágni az írásba?
Akkor csinálják, ha igazán feltölti őket az írás. Ez egy szerelem. Amikor pedig elkészült a könyv, jöhet
az igazi munka. Kiadót keresni, menedzselni a kész terméket, illetve magukat, könyvbemutatót
szervezni, bloggereket találni, könyves eseményeken részt venni… És kezdeni a második könyvet…
Aztán a harmadikat…
20. Ha akárki bőrébe bújhatnál a világon, ki lenne az?
Kipróbálnám, milyen élete lehet Megan Markle-nek ;)
+1 Mi lenne a három kívánságod, ha kifognád az aranyhalat?
Erre a kérdésre 15 évvel ezelőtt nyilván izgalmasabb választ adtam volna, mint most...;) Ma csak ennyi telik tőlem: egészség, lehetőség az írásra, utazás.
Ennyi lett volna az interjú, remélem tetszett nektek! Mégegyszer köszönöm szépen az írónőnek a lehetőséget, igazán megtisztelő volt nekem egy ilyen csodás személlyel együtt dolgoznom! Köszönöm, hogy elolvastátok! Véleményeteket nagy örömmel várom a komment szekcióba! Legyen szép napotok, sziasztok!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése