A lélek darabokban... - Petróczki Kitti: Elképzelt terápia


Álom vagy valóság? Fájdalom, könnyek, titkok, hazugság és végén gyógyulás. Petróczki Kitti legújabb regénye az Elképzelt terápia nyersen őszinte, mégis olvasmányos, közben pedig az olvasó úgy érzi, hogy maga is része és Elizabeth az ő lelkét is gyógyítja. 

Ha egy könnyed olvasmány élményre számítasz, ez határozottan nem a te könyved akkor. A könnyed külső egy mély, szókimondó és a lelket igencsak megtépázó történetet rejt, minek olvasása után nem ugyanaz vagy, aki voltál. Valami elmozdul benned, egy folyamat útjára indul. Badarság lenne elkezdeni értékelni a könyvet, hogy tetszett-e vagy sem. Mert nem ez a könyv célja. Nem akar semmilyen elvárásnak megfelelni, csak utat mutat arra, hogy elindulj a lelked rejtett fájdalmainak feltárásán és elkezd a gyógyulás rögös és nehéz útját.

Kevin története az ember húsába váj, könnyeket csal a szemébe, de mégis vele együtt tanul és fejlődik. Szeretnénk azt hinni, hogy semmi valóság alapja nincs ennek a történetnek. De igenis van, sajnos ez a történet nem ritka vagy egyedülálló. Megmutatja inkább a valóságot, tükröt tart a szülők és leendő szülők elé, hogy egy gyermeki lélek mennyire sérülékeny és egy-egy rossz döntés, mint egy pillangó mekkora lavinát indíthat el a gyermekben, amit talán csak felnőttkorában érez meg.

De a kérdés marad még: kinek ajánlom a könyvet? Őszintén szólva, mindenkinek. Mi bloggerek szeretjük ezt a klisét használni, a mindenkinek kötelező kéne legyen ez a könyv szavakkal megspékelve. És őszintén szólva, most ismét ezt a klisét kell alkalmaznom. Ez a regény nem olyan élmény, mint bármelyik másik könyv a polcodon. Fájdalmas, kegyetlenül őszinte, szókimondó, de mégis ezek mellett figyel az olvasó lelkére, mert az út amit mutat, nem könnyű.

Nem egyszerű erről a könyvről írni, hiszen a fejembe pörgetve sorait az érzéseim is akaratlanul magam elé idézem, már-már képtelenné téve magam arra, hogy úgy beszéljek a könyvről, hogy az érzéseim ne folyásoljanak be. A könyv a lehető legjobb időpontban talált meg szerintem, talán ezért is van ekkora hatása rám. A világ pedig amibe Kitti bepillantást nyújt, már a Lujziban is figyelemfelkeltő volt, de itt mélyült el igazán az olvasóban és talán olyannyira, hogy ő maga is része lehessen, hogy kutatni akarjon és kérdezni. Kitti a regényei során nemcsak írásban és történetmesélésben fejlődik, hanem a magabiztossága is nő, ezzel egyre zseniálisabb regényeket alkotva. Nem fél többé attól mit szólnak majd az emberek ahhoz, amit ő képvisel, inkább tártkarokkal várjak őket, hogy bemutassa az olvasóknak. És őszintén szólva ez az egyik dolog a millió közül, amiért nem csak imádom Kittit, hanem tisztelem is. Úgyis mint embert és úgyis mint írót.

Ha szeretnék ti is részesei lenni a regény csodájának, akkor keressétek a Smaragd kiadó webshopján, ahol sok más zseniális könyvet is találhattok! Köszönöm Kittinek a lehetőséget itt is, hogy olvashattam, ezt a könyvet biztosan nem fogom egyhamar elfelejteni! 

Megjegyzések