Sziasztok! Ma ismételten egy interjút hoztam el egy csodálatos, hatalmas tehetséggel, Petróczki Kittivel, aki kézségesen vállalta az interjút, ezzel engem még nagyobb megtiszteltetésben részesítve, mint amibe azelőtt valaha is részem volt. Hálásan köszönöm az írónőnek itt is ezt a csodálatos lehetőséget! Mai napig sírni tudnék az örömtől! :D
Na de most szót adok az írónőnek is, aki csodás és inspiráló válaszaival ismételten bizonyította nagyságát és hatalmas tehetségét! Fogadjátok szeretettel! :)
- Mióta foglalkozol írással
Gyerekkorom óta írok. Eleinte verseket, dalszövegeket, később terápiás jelleggel novellákat, majd mikor elkezdtem tréningeket tartani, akkor a beszédeket, előadásokat szövegeztem, mindig az adott közönség szájízéhez igazítva az anyagot. Sosem publikáltam még egyik írásomat sem. Ez az első alkalom. Most érett meg a munkám arra, hogy értéket közvetítsen.
- Minek hatására vágtál bele az írásba? Milyen célod volt és van jelenleg vele?
Őszintén hiszem, hogy mindannyian tanulhatunk egymástól. Láttam, hallottam és megéltem olyan dolgokat, amiket nem könnyű kezelni. Nem csak negatív dolgokra gondolok. Az egyik legnehezebben kezelhető dolog, a siker. Reményt szeretnék adni, tanítani valamit és végül, de nem utolsó sorban még többet tanulni. Úgy gondolom, hogy a könyvem az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy szélesebb körben fel tudjam mérni miben kell még fejlődnöm, az emberek benyomásain és élményein keresztül, a könyvem kapcsán.
- Hogyan sikerüld a Lujzi életét kiadatnod? Miért döntöttél a magánkiadás mellett?
Először elkezdtem olvasgatni és csoportokban érdeklődni a témáról. Az információk és egyes cégek kapcsolattartóinak hangneme, megerősítettek abban, hogy jobban járok, ha magán kiadásban adom ki a könyvem. Költséges és rizikós, de szerencsére megtehettem, hogy belefektetessek x összeget. Fájt volna ha nem jövök ki nullára, de volt egy megérzésem, miszerint az lehetetlen, hogy veszteséggel szálljak ki ebből a projektből.
- Milyen szempont szerint választottad ki a műben fellelhető zenéket?
Egyetlen szempont volt. A hangulatának tükröznie kellett azt, amiről az adott rész szól. Vagy a szövegben, vagy a hangszerelésben, kellett hogy legyen valami, amit hozzátudok kapcsolni az íráshoz.
- Kiről mintáztad Lujzit? Na és a többi mellékszereplőt? Mi alapján kapták nevüket és tulajdonságaikat?
Minden szereplő kicsit én vagyok. A szorongó kisöccs, az osztályfőnök aki irányt mutat, az anya aki jobban szereti az egyik gyermekét a másiknál. A legjobb barátnő, akinek az egyik legnagyobb vállalása Lujzival való barátsága, az apa aki megbukik, mint példakép. A vezető aki motivál és reményt ad, a nagymama akinek a hite megingathatatlan és természetesen Lujzi aki annyira naiv, hogy az utolsó utáni lehetőséget is megadja az embereknek. A szereplőim, mind mind én vagyok.
- Honnan gyűjtöttél inspirációt a könyvedhez? Hogy jött a két kiegészítő könyvecske ötlete?
Az insipirációt az élet adta. A kiegészítő könyvecskéket eredetileg nem terveztem, de az egyik nagyon kedves társam, aki a projekt kapcsán rengeteget segít nekem, feldobta, hogy mi lenne, ha marketing oldalon megtámogatnánk ezzel a könyvet. Úgyis a kisújamban van a tréningezés. A témákat én választottam. Ez a kettő áll legközelebb hozzám. Ezt a két dolgot tanultam meg a legnehezebben és ebben a kettőben érzem legmagabiztosabbnak magam.
- Hogyan írsz? Van valamilyen bevett szokásod, amit írás előtt, közben vagy éppen utána szoktál csinálni?
Nincsenek különösebb rituáléim. Álltalában feldiktálok egy hosszabb lélegzetvételű szöveget a telefonomra, ami borzasztó helyesírással ugyan, de hellyel közzel legépeli a szöveget. Átküldöm magamnak és laptophoz ülök. Elkezdem kijavítani a szöveget, majd álltalában megszáll az ihlet a saját írásomtól és folytatom a fejezetet a laptop előtt ülve.
- Mennyi idő alatt készült el a Lujzi élete? Mennyi időt vett fel a többi háttér munka?
Körülbelül 9 éve készül a könyv. Természetesen voltak olyan időszakok, amikor akár egy évig sem írtam semmit. A könyv utolsó harmadát kevesebb, mint egy hónap alatt írtam meg, amikor a párommal úgy döntöttünk, hogy ideje befejeznem és végre kiadni. A kész anyagot lektorálni kellett, hiszen a helyesírásom borzalmas. A lektorom Adrienn villámgyorsan dolgozott, így ez mindössze 1 hónapig tartott. Ezalatt megírtam a füzetek szövegét, a grafikus barátommal elkészítettük a borítót, a linkekből QR kódot varázsolt, és formába öntötte a tréninganyagokat és elindult az előrendelési kampány. Amikor megkaptam a lektorált szöveget, kezdődött a tördelés, majd a nyomdai folyamatok. Cirka 2 hónap volt az összesháttérmunka, miután elkészült a nyers szöveg. Azt gondolom, hogy ez csakis és kizárólag a csapatnak és a jó logisztikának köszönhető. Normál esetben, biztos vagyok benne, hogy ez egy sokkal hosszabb folyamat lett volna.
- Mennyire nehéz elengedni karaktereidet és újakkal „együtt dolgozni”?
Az való életben is jönnek-mennek az emberek. Minden nap ismerünk meg „új karaktereket” és engedünk el régieket. Ahogy ennek a könyvemben is hangot adok, egy dolog állandó, a változás.
- Van a Lujzi életén túl más megjelent regényed is? Készülsz folytatással ennek a történetnek vagy valami új regénnyel?
Nincs másik megjelent művem. Erősen gondolkodom a folytatáson, de ahhoz hogy el tudjam dönteni, melyik folytatást, vagy új témát kezdjem el, szükségem van az olvasóim visszajelzésére. Ki volt a kedvenc karakter és miért? Kiről olvasnának szívesen? Melyik nyitott kérdés izgatja a fantáziájukat?...STB.
- Ki a példaképed? Ki volt az, aki az írásra inspirált?
Sok példaképem volt az életem során. Írók, nagy és kisemberek, tanárok, mesterek, mégis egy ember van, akit úgy érzem ki kellene emelnem. A párom volt az, aki megadta azt a lökést, amitől vettem egy utolsó nagy levegőt és befejeztem. Már éppen elengedtem volna ezt a projejktet, mikor azt mondta, hogy bármihez nyúlok, bármibe kezdek, abból pénzt csinálok. Ne féljek kiadni. Ismer engem és a céljaimat és tudja, hogy amiről és ahogyan írok az jó.
- Milyen műfajokban szoktál olvasni? Mik a kedvenceid? Kik a kedvenc íróid?
Ez nagyon változó. Mindent olvasok, de van amit nem erőltetek. Olvastam már Dr Csernus Ímre könyveit, Paulo Coelho szinte minden könyvét, Lakatos Leventét, Vass Virágot, Harville Hendrixet, Tari Annamáriát, Nyíri Zoltán és Hackl Krisztiánt…Stb. Leginkább a spiritualitás és a pszichológia az, ami leköt. A vontatott, hosszú leírásokkal teli könyveket nem szeretem, elvesztem az érdeklődésem. Természetesen nem szoktam könyveket félbehagyni, de például Ken Follett Katedrálisa, igencsak feladta a leckét.
- Milyen kapcsolatot ápolsz az olvasóiddal?
Mindenkivel én tartom a kapcsolatot. Kivétel nélkül, minden üzenetre én válaszolok és volt olyan is, akivel telefonon beszélgettem. Azt mondhatom, hogy jó a kapcsolatom az olvasóimmal és remélem, lesz ez még jobb is. A többségük, még csak most kapta kézhez a könyvet, így arra számítok, hogy ezután kezdődik el a kapcsolat közöttünk.
- Mit szeretnél átadni olvasóidnak a könyved által?
Vélhetően mindenki talál olyan történetet, ahol azonosulhat a főhőssel, Lujzival. Nincs olyan ember, akinek legalább egy ilyen élethelyzet nincs az életében. Akár közvetlenül, akár közvetve (alkoholizmus, drogfüggőség, mélyszegénység, motivációvesztés, egy szerettünk elvesztése, öngyilkosság, párkapcsolat) Úgy alkottam meg a karaktert, hogy minél több ember magára ismerhessen és az ego magaslataiból, eljusson oda, hogy egy kis önkritikát megfogalmazásával, segíthessen önmagán. Motiválni szeretném az olvasóimat és reményt adni.
- Mit szóltak a barátaid, a családod ahhoz, hogy írsz?
Sokan már évek óta tudják, hogy ezzel is foglalkozom. Akik nem azok sem lepődtek meg túlságosan, hiszen mindig kitalálok valamit.
- Milyen volt a könyvbemutató? Milyen élményekkel gazdagodtál onnan? Milyen volt a közönség?
A bemutató sokkal jobban sikerült, mint vártam. Rengetegen eljöttek és fantasztikus energiák voltak a teremben. Az első két percben, attól féltem, hogy elájulok, aztán egyik percről a másikra elmúlt. Élveztem, hogy én vagyok a reflektorfényben. Örültem, hogy ennyi embert érdekel, amit alkottam. Láttam a párom, a barátok, és ismerősök arcán, hogy mennyire büszkék rám. Számomra ez egy karmikus pillanat volt. Sok karmát teljesítettem egyetlen óra alatt.
- Milyen gyakran kapsz olvasói visszajelzést vagy éppen bloggerek által írt kritikákat?
Az elmúlt két hétben, már két-három naponta kapok visszajelzéseket. Blogger álltal írt kritikát viszont, még csak egyet kaptam, amit Te fogalmaztál meg.
- Hogyan látod magad tíz év múlva?
Konkrét terveim vannak a jövőmet illetően, de ezek nagy része nem publikus. Remélhetőleg két kis lurkóval és a párommal az oldalamon szeretném élni a mindennapjaimat, valahol egy mediterrán országban.
- Mit üzennél a kezdő íróknak, akik a nyomdokidat szeretnék követni?
Leginkább azt, hogy ne féljenek belevágni a kiadásba, akár kiadón keresztül, akár saját erőből. Sokba kerül és rizikós, de az út, ami odáig vezet, hogy a kezedbe foghasd a saját könyved, tanít. Hatalmas élmény ez a folyamat. Amikor eljutsz eddig a pontig, állj meg egy pillanatra, adj hálát és élvezd ki azt a bizonyos pillanatot. Jegyezd meg azt az érzést és vidd magaddal a jövőbe, mert ezzel bármikor megteremtheted magadnak azt a sikert, amiről álmodtál még a legelején. Az olvasóid visszajelzése lesz a következő állomás. Minden véleményt, legyen az pozitív vagy negatív, köszönj meg, és tanulj belőle.
- Mi lenne a három kívánságod, ha kifognád az aranyhalat?
1. Mindig legyen legalább ennyire jó, vagy mondhatnám úgyis, hogy ennél rosszabb sose legyen.
2. Szeretnék egy képességet
3. Egy házat Sperlongában vagy Sorrentoban, a tengerparton.
Ennyi lett volna az interjú, remélem tetszett nektek! Az írónő csodás művének kritikáját
itt találjátok, azt se hagyjátok ki! Köszönöm, hogy elolvastátok! Véleményetek várom a komment szekcióba( szokásosan :D) ! Legyen szép napotok, sziasztok! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése